Az üzleti élet területén egyre fontosabb szerepet kapó ESG jelentősen átalakítja az irodabérlés szabályait, valamint a bérbeadók, bérlők és különböző szolgáltatók hozzáállását az irodákhoz – ez volt a fő megállapítása a New Work által szervezett kerekasztal-beszélgetésnek.
ESG és ingatlanfinanszírozás témában rendezett szakmai webináriumot ingatlanbefektetők és fejlesztők számára az RICS kelet-közép-európai tagozata és a Széchenyi István Egyetem. A rendezvényen többek között az MNB, a Deloitte és az ENSZ szakértői is képviseltették magukat, akik az ingatlanbefektetések kapcsán az aktuális zöldítési kihívásokra és trendekre hívták fel a figyelmet.
A klímaváltozásra, illetve ennek kockázataira ma már odafigyelnek a befektetők, az ESG-szempontok meghatározói lettek a vállalatirányítási stratégiáknak és a szabályozói figyelmet is bevonzották. Mindig vannak azonban új kockázatok, amelyek próbára teszik a vállalatokat, befektetőket, a társadalmat. Mit hoz vajon a következő évtized? - ezzel foglalkozik az MSCI ESG Trends to Watch című kiadványa. A trendek egyike a beszállítói lánba végigmenő kibocsátás-csökkentési nyomás lehet.
A helyiek körében Kierrätyskeskus néven ismert, magyarul újrahasznosító központként fordítható egységek mára szerves részei a finnek mindennapjainak. A természeti erőforrások fenntarthatatlan mértékű fogyasztásának visszaszorítására, a termékek újrahasználatának és újrahasznosításának népszerűsítésére, és a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatási tevékenység kiterjesztésére létrejött hálózat 12 helyszínen működik Helsinkiben és környékén. Hogy pontosan miről szól az újrahasznosító központok működése és hogyan kapcsolódik ez a körforgásos gazdaság rendszeréhez, arról Leena Nukkarival, a Kierrätyskeskus környezetvédelmi oktatási tevékenységének vezetőjével beszélgettünk.
Az elektromos közlekedést és a megújuló energiát övező nagy érdeklődés gyakran háttérbe szorítja azt a tényt, hogy az ezzel kapcsolatos mögöttes tevékenységekben, mint az akkumulátorgyártásban és az ahhoz kapcsolódó ritkaföldfémek bányászatában is hatalmas felfutás zajlik. Becslések szerint az európai akkumulátorpiac értéke 2025-re eléri a 250 milliárd eurót, ami mind gazdasági, mind környezeti szempontból számos kérdést felvet. Hova kerülnek az élettartamuk végét elérő akkumulátorok? Miért fontos és hogyan lehet ezeket az akkumulátorokat újrahasznosítani? Mi lesz a megfelelő stratégia? A válaszokban élen jár Finnország, ami 2020 januárjában a világ egyik első országaként nemzeti akkumulátorstratégiát mutatott be. Ennek részleteiről és a jövőbeli tervekről a Business Finland szakértőivel, Ilkka Homanennel és Markku Kivistövel beszélgettünk.
Sorra érkeznek az itthon is aktív vállalatoktól a beszámolók, hogy elkészült a tavalyi évre vonatkozó fenntarthatósági jelentésük. Legutóbb a C&A Europe és Borsodi Sörgyár számolt be a nem pénzügyi jelentésének eredményeiről.
A szokásos üzletmenet nem csupán megkérdőjeleződött, hanem meg is szűnt. Már csak rövid ideig tudunk tenni a fenntarthatóságért, illetve alakíthatjuk át vállalatainkat, rosszul működő rendszereinket és társadalmunkat. Mire van szükség, hogy ezek a változások megtörténjenek? Hogyan és kik vezethetik ezt a változást? A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti ebédjén került sor az idén induló Time to Transform 2030 program keretrendszerének bemutatására ezekre a kérdésekre keresve a választ. Az eseményen kiderült az is, hogy megduplázódott a karbonsemlegességet megcélzó vállalatok aránya a szervezet tavalyi felméréséhez képest.
Globális értelemben is újnak számít az a talajmegújítást ösztönző kezdeményezés, amelyet a Nestlé a LENS program segítségével Magyarországon megvalósít. A termőtalajok regenerációját szolgáló gazdálkodási módszerek eleinte komoly szakértelmet és a felmerülő költségek megosztását is jelentik, hosszabb távon azonban a fenntartható, biztonságos termelést lehet így kialakítani. Az élelmiszeripari cég kifejezetten komolyan veszi a programot: globális szinten 1,2 milliárd svájci frankot fordít erre a célra, 2025-re a felhasznált kulcsfontosságú alapanyagok 20, 2030-ra pedig már 50 százalékát ilyen forrásból szerezné be.
Szeptemberben adtuk át a Green Awards elismeréseinket, az Év Jó Ügye kategória nyertese a Duna-Dráva Cement Kft. volt, a céget képviselve Guth Zoltán, kommunikációs vezető szólalt meg egy videóinterjúban: "Ez a díj egy nagyon fontos visszacsatolás a számunkra arról, hogy jó úton járunk. Beremenden a cementgyártás már több mint 110 éve zajlik, Vácon pedig jövőre lesz 60 éves a gyár, így jelentős gazdasági szereplője vagyunk a régiónak, ami felelősséggel is jár. Azt szoktuk mondani, hogy egy család része vagyunk, a családtagoknak pedig az a szerepük, hogy segítsék egymást, így a környezetünkben élők támogatását nagyon fontosnak tartjuk, akár a tehetség ösztöndíjprogramunkkal, akár a Zöld Megoldás-pályázat kezdeményezésünkkel." - mondta el a vezető, majd arról is beszámolt, hogy 2050-re a globális anyavállalatuk célul tűzte ki a szén-dioxid-kibocsátás-mentes beton előállítását.
Szeptemberben adtuk át a Green Awards elismeréseinket, az Év Zöld Kkv-ja kategória nyertese a Foxpost volt, a céget képviselve Bengyel Ádám, vezérigazgató és alapító szólalt meg egy videóinterjúban: "Amikor 2014-ben elkezdtük a cégalapítást, akkor nagyon fontos szempont volt, hogy ez egy fenntartható cég legyen, sokkal kisebb karbonlábnyommal, mint bármely más futárcég. A marketinges tanácsadó cég akkor azt mondta, hogy senkit nem érdekel ez Magyarországon, de elkezdtük a méréseket, nem adtuk fel, annak ellenére sem, hogy nagyon nehéz volt 2015-2016-ban olyan tanácsadó céget találni, aki tud segíteni a karbonlábnyom mérésében. Mára ez kulcsfontosságú területté vált, nálunk a menedzsmenttől kezdve egészen a sofőrökig, mindenkinél a fenntarthatósági szemlélet uralkodik" - mondta el a vezérigazgató, majd a videóban arról is beszámolt, hogy hogyan tud egy csomagkézbesítéssel foglalkozó cég az ESG szempontoknak megfelelően működni.
Hosszú ideje nem sokat lehetett hallani a most már 19 éves Greta Thunbergről, a svéd klímaaktivista azonban újra egyre aktívabb, most egy német tévéműsorban szerepelt, ahol elmondta a véleményét a német kormány energiapolitikájáról is.
A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a természetes szén-dioxid-nyelők (az óceánok és az erdők) egyáltalán nem stabilak, a klímaváltozás pedig még sérülékenyebbé teszi őket, így esetenként akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak - figyelmezetetnek a kutatók a Fluxes - Európai üvegházgáz-értesítő közelmúltban megjelent kiadványában. Az ökológiai rendszerek megkötik a légköri szén-dioxidot, és elraktározzák a növényekben és a talajban. Ugyanakkor a növények légzése és a talajlégzés révén, vagy a tűzesetek következtében maguk is kibocsátanak szén-dioxidot. Ha a megkötés nagyobb mértékű, mint a kibocsátás, akkor az ökoszisztéma összességében nyelőként működik. Ezt a kényes egyensúlyt könnyen megzavarja az emberi tevékenység, így az erdők kivágása, a zöldterületek letarolása, illetve az éghajlati változásokra is érzékeny az ökoszisztéma. Így tehát az a helyzet állhat elő, hogy a szén-dioxid megkötők, amelyek segítik enyhíteni a klímaváltozást, éppen a klímaváltozás miatt nem tudnak megfelelő mértékben szén-dioxidot lekötni.
"A PwC-nek nagyon fontos volt, hogy hazánk legfontosabb zöld és társadalmi kezdeményezéseit díjazzuk. Úgy gondoltuk, hogy azzal tudunk hozzájárulni a díjhoz, hogy készítünk egy szakmai alapon elbírált shortlistet a jelentkezők közül, amit felkínáltunk a zsűrinek. Ezt követően mi is részt vettünk a zsűri munkájában. A shortlist összeállításakor egy nagyobb csapatot igyekeztünk bevonni a cégen belül. Végül a zsűrizés során gyorsan és egyhangúan sikerült a döntéseket meghozni" - mondta el Bozsik Balázs, a PwC Magyarország fenntarthatósági és ESG üzleti szolgáltatások vezetője a Portfolio Green Awards díjátadón, ahol egyben átadta az "Év Zöld Befektetése" kategória győztesének, a NAP Nyrt-nek járó elismerést. Vadas László, igazgatósági elnök vette át a cég képviseletében a díjat, majd a videóinterjú során elmondta, hogy nagyon jó visszaigazolás a zsűri elismerése. A cégalapítás során az volt a céljuk, hogy a kisbefektetőknek is elérhetővé tegyék a napenergiát, mint befektetést. Az ország gazdasági érdeke is azt kívánja, hogy a napenergia-kapacitás bővüljön, a folyamatban lévő, és tervezett fejlesztések meg fogják duplázni a jelenlegi magyarországi portfóliót. "Azt reméljük, hogy ennek mi is részesei lehetünk, és lesz még néhány olyan napelempark az országban, ami a kisbefektetőink és a mi segítségünkkel épül fel" - tette hozzá az igazgatósági elnök.
Az éghajlatváltozás veszélyt jelent a globális kávétermelésre, amivel napjainkban már világszerte rengeteg kávétermelő szembesül. Bár az arabica kávé nem tűnik el teljesen, az iparágnak be kell látnia azt a tényt, hogy egyre nehezebb lesz a termesztés, ami a későbbiekben kevesebb termelést is jelent.
A mai Magyarországon (de akár egész Európában) sok mindenkit érdekel, hogy a gyakorlatban hogyan és mennyiből lehet megépíteni, illetve üzemeltetni egy nettó nulla kibocsátású házat. Saját használatra egy drágábban kivitelezett (de egyben értékesebb) energiahatékony és minimális szén-dioxid-kibocsátás mellett működő ház költségei vélhetően sokkal több idő alatt térülnek meg, mint egy olyan nettó zéró kibocsátású ház esetében, amit turisztikai célra használnak. Most, hogy a fenntarhatósági és környezeti célok találkozni látszódnak a pénzügyi érdekekkel is, talán egyre több olyan projekt készül el a jövőben, mint amit bemutatunk: egy negatív rezsis minihotel, ami maximálisan támogatja a fenntartható turizmust.
Bizonytalan a gázellátás mellett is jön a tél. Nem véletlen, hogy sokan különböző helyettesítő eszközökben gondolkodnak a gázfűtés kiváltása érdekében. Cikkünkben Pál Péter energetikai szakértő, a Re-Energy Kft. ügyvezető igazgatója segítségével mutatjuk be a split klíma, illetve a hőszivattyú előnyeit, hátrányait.
Aki azzal nyugtatja magát, hogy a technológia majd megoldja nélkülünk a klímaváltozással járó problémákat, azzal rossz hírt kell közölnünk: nem kizárólag a technológián múlik a klímacélok elérése, sok megoldás ugyanis már most is rendelkezésünkre áll, csupán alkalmazni kellene ezeket. Persze az innovatív, újdonságokkal előrukkoló startupokra, eltökélt cégekre folyamatosan szükség van a világ nehezen megoldható feladatainak előrelendítéséhez. Nekik pedig tőkére van szükségük, hogy mindenkinek megmutathassák, hogy hogyan lehet jobban és többet tennia a fenntarthatóságért. A Kék Bolygó Tőkealapok (Klímavédelmi Kockázati Tőkealap, Víz Alap) éppen az ilyen cégeket, befektetési lehetőségeket keresik, miközben a tőkealap-kezelő tulajdonosa, a Kék Bolygó Alapítvány, egyfajta közösséget épít a legígéretesebb zöld mikrovállalkozásoknak. Sódar Gabriella, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány üzletfejlesztőjét, a WAVE program igazgatóját és Török Józsefet, a Kék Bolygó Kockázati Tőkealapok befektetési igazgatóját kérdezte a Portfolio a fenntartható megoldásokat kínáló startupok lehetőségeiről, a befektetési döntésekről, valamint a technológia és a zöld átállás kapcsolatáról.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásért leginkább felelős vállalatok legtöbbje nem hajlandók felfedni, milyen költségekkel járhatnak számukra a klímaváltozáshoz köthető kockázatok - derült ki a Carbon Tracker által csütörtökön közzétett jelentésből.
A vállalati zöld kötvények kibocsátásának többféle módszertan szerinti kritériumrendszere van jelenleg. Az egységes módszertan, illetve az átlátható és egymással összehasonlítható zöld paraméterek ezen a területen is nagyon hiányoznak. Az Európai Bizottság ezt felismerve, tavaly nyáron benyújtotta a European Green Bond Standard (EuGB, Európai Zöld Kötvény Sztenderd) előterjesztését, amely egy a befektetők szemében is megbízható keretet kíván biztosítani a zöld kötvények EU-n belüli egységes és transzparens kezelésére. Bár a tavaly nyári javaslat még nem forrott ki és jelenleg is zajlik a tagállamokkal az egyeztetés, a szakma már nagyon várja az egységes módszertant. Arra lehet számítani ugyanis, hogy ezáltal majd nő a tőke áramlása a zöld és összességében fenntarthatóbb projektek felé. Természetesen nem titkolt cél az sem, hogy a hírekben egyre sűrűbben felbukkanó ”greenwashing” jelenséget is visszaszorítsák, hiszen mostanság jól látható, milyen mértékben alá tudja ásni az egész rendszer hitelességét.
A kibocsátási kvóták kereskedelmét (EUA), az önkéntes szén-dioxid-kompenzációkat, valamint a zöldáram származási garanciák piacát nem egyszerű átlátni, bár mindegyik valamely fenntarthatósági terméket, ennek kereskedelmét foglalja magába, mégis számos pontban van eltérés közöttük. A szén-dioxid-projektek, az energiahatékonysági projektek és tanúsítványok, a megújuló villamosenergia-, illetve a gázpiacok, a megújuló üzemanyagok és a kibocsátási egységek szolgáltatásával foglalkozó ACT vállalat néhány éve két külön szervezetként foglalkozik a felsorolt tevékenységekkel, így az ACT Commodities és az ACT Financial Solutions egy-egy szakértője válaszolt a környezeti megoldások piacára vonatkozó kérdéseinkre. Vuk Kopanját, az ACT Commodities környezeti megoldások szolgáltatóját, tanácsadóját, valamint Szász Szilárdot, az ACT Financial Solutions környezetvédelmi megoldásokért felelős szakértőjét kérdeztük.
A titkosszolgálatok tanácsának ellenére tesz így.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
